Utolsó szabadtéri alkotós élményem: gyerekkoromban ültem a Kőrös-partján és rajzoltam a fákat az ártérben.. Ceruzarajzok készültek ekkor. Közben áthatott a víz, növényzet illata, a napfény íze.:)
A hasonló szabadtéri rajzos-festős tevékenység nagyon hiányzott már nekem.
A nyaralásunk idején, kikapcsolódásként akvarell festékkel alkottam. Első nekifutásom a festésre: hajnali, reggeli időben olajfák festése szálláshelyünk kertjében. Az olívafák sokasága megihletett.. A reggeli hűvös levegő a nyári melegben üdítően hatott rám, megfűszerezve a tenger illatával. A táj színei fokozatosan bontakoztak ki, ahogy a nap egyre magasabbra kúszott az égen. A zöld, barna, vörösesbarna színek játéka volt az elém táruló tájkép..
Festés olajfák között -Galifa /Kréta/
Az olajfa Athéné /az igazság és a bölcsesség görög istennőjének/ szent fája volt már az ókorban. A monda szerint Athénétől kapta a bogyótermő képességét. 
Második szabadtéri festésem, amivel az egyik nagy álmom is valóra vált: Festés a tengerparton. Felemelő érzés volt itt alkotni… Akadt azért néhány kihívás: A szél időnként homokot fújt a festékbe, papírra.. Sikerült ugyanis egy szeles napot kiválasztanom. 🙂 Az erősen tűző nap gyorsan szárította a festéket, lapot. A színek szikráztak a vakító napsütésben. A fény intenzitása, színek élénksége leírhatatlan volt./szinte lefesthetetlen:)…/
Testés tengerparton-Makry Gialos /Kréta/
„Amikor festeni mész, felejtsd el, milyen tárgyakat, fát, házat, mezőt, vagy más egyebet látsz. Csak arra gondolj: itt egy kis kék négyzet, ott egy rózsaszín hasáb, amott egy sárga csík és fesd le pontosan úgy, ahogyan látod….hogy a végeredmény a saját, naiv impressziód legyen a jelenetről.” /Claude Monet/